Kaotikus állapotok alakultak ki január végén Zuglóban a helyi építmény- adóval kapcsolatos politikai kommunikáció miatt, amelyért a baloldal és jobboldali ellenzéke kölcsönösen egymást vádolja. A kerületi adóhatóságot a mai napig ügyfelek százai rohamozzák meg személyesen vagy telefonon, a tömeges megkeresések miatt a vonalak szinte mindig foglaltak, s a kerület internetes oldalára is alig lehet bejutni. A helyiek riadalmát, majd az annak nyomán kialakult pánikrohamot egy rémhír okozta, miszerint kétszázezer forintos bírsággal sújtják őket, ha január 31-éig nem adják le az építményadóra vonatkozó bevallásukat.

'A Fidesz szándékosan tévesztett meg százezer zuglóit'

Először a hivatal is értetlenül állt a történések előtt, mivel az építményadóról szóló zuglói rendelet 1993 óta van érvényben, ám eddig még hasonló sem fordult elő, a postán is feladható bevallás egyetlen évben sem okozott semmilyen gondot. Ám csakhamar kiderült: a mostani tumultuózus jelene- tekhez félreértések sora vezetett, ezért viszont leginkább a helyi Fidesz választási partizánakciója okolható. A jobboldali ellenzék azonban épp ellenkezőleg látja. Hozzátáve azt is: bárki is okozta a riadalmat, nem kizárt, hogy a jövőben az adózási törvényeket is a realitásokhoz kell igazítani.

Mint azt Kornis Éva, a XIV. kerület adóosztályának vezetője lapunknak elmondta, még január elején - törvény szerint - hirdetményben tették közzé, hogy a képviselő-testület - a vonatkozó törvényes határidőket is figyelembe véve - január 31-éig meghosszabbította a bevallás határidejét. Ez egyébként az adóról rendelkező helyi jogszabály 1993-as megszületése óta január 15-ike. Csakhogy az önkormányzat hivatalos újságja, a Zuglói Lapok január 19-ei számában, majd a január 22-ei Helyi Témában a kerületi Fidesz-KDNP egy olyan hirdetést tett közzé, amelyben lényegében arról tájékoztatták a lakosságot: mivel az ellenzéki pártok kormányra kerülésük esetén úgy is eltörlik a vagyonadót, a kerületiek már ne is tegyenek eleget bevallási kötelezettségüknek.

Ám a Fidesz, véletlenül vagy szándékosan, de megtévesztette a csaknem százezer zuglóit. A parlament által kivetett vagyonadó (melyet az Alkotmánybíróság azóta már eltörölt) ugyanis nem összekeverendő az önkormányzatok építményadójával, melyet a helyhatóságok lényegében a rendszerváltás óta kivethetnek. A XIV. kerület 1993-ban alkotott erről rendeletet, bevallási kötelezettsége mindenkinek van, de fizetnie csak annak kell, aki nem életvitelszerűen él zuglói lakásában, azaz nem az a bejelentett lakhelye. Amúgy a nagy riadalom közepette és a sorban állási rohamban egy dolog sikkadt majdnem el: az, hogy az önkormányzat csaknem a felére, négyzetméterenként évi 600 forintra csökkentette az építményadó mértékét a nem lakás céljára szolgáló épületek esetében.

Csak egyszer kell bevallani

Adóbevallást csak egyszer kell beadni, és mindaddig, amíg az ebben közölt, s az adókötelezettséget érintő változás nem történik, nem kell új bevallást készíteni. Aki tehát ezt az elmúlt 17 évben bármikor megtette, s ahhoz képest nincs adatváltozás, nem kell újra benyújtania. Szó nincs tehát arról, hogy az adóval minden zuglóit sújtanának, épp ellenkezőleg: a ténylegesen ott élőket mindez nem érinti. Ami pedig a büntetést illeti, ott is félreértés van: az adóbevallás elmulasztása nem jár azonnali és maximális összegű büntetéssel. Csak akkor okozhat gondot, ha azt a helyi adóellenőrzés feltárja, de az illetőt akkor is előbb felszólítják a pótlásra, majd ha annak sem tesz eleget, csak akkor vethető ki rá a maximum kétszázezer forintos bírság induló összegét, ami lakások esetében általában ötezer forint. Ám az elmúlt 17 évben ilyen eljárás sem volt - hangsúlyozta az adóosztály vezetője, hozzátéve: a kerület ezúttal is rugalmasan áll a kérdéshez, a bevallások január 31-ike után is bármikor pótolhatók.

Rémhír után büntetőfeljelentés

Ezek ismeretében még inkább meglepő volt a Fidesz-KDNP akciója, amely alkalmas volt az alaptalan pánikkeltésre, több tízezer zuglói megtévesztésére. Talán e megfontolásból is, Tamás László, a helyi szociáldemokrata (MSZDP-) frakció vezetője január 28-án büntetőfeljelentését tett ismeretlen tettes ellen a Zuglói Rendőrkapitányságon törvény vagy hatósági rendelkezés ellen izgatás tárgyában. Ezt maga erősítette meg lapunknak. Feljelentését egyébként az alábbi, szó szerint idézett tényállásra hivatkozva tette meg: "A zuglói képviselő-testület 2009 decemberében (48/2009 (XII.18.) sz. rendelet) módosította az 1993. január 1-jén hatályba lépett építményadóról szóló rendeletét, amelyben a zuglói állampolgároknak építményadó bevallási kötelezettségük van. A benyújtás 2010. január 31-ig érvényes. A bevallás alapján az adóhatóság fizetési kötelezettséget vethet ki. Ugyanakkor a 2010. január 19-i Zuglói Lapokban és a január 22-i Helyi Témában megjelent, ezzel kapcsolatos Fidesz-KDNP hirdetésben és cikkben vélelmezhetően arról tájékoztatják és szólítják fel a lakosságot, hogy törvényi kötelezettségének ne tegyen eleget (Btk. 268.)"

Az ellenzék a dolgát tette

A Fidesz-KDNP-frakció soha nem szólított fel senkit arra, hogy ne teljesítse adóbevallási kötelezettségét. A pártszövetség visszautasítja a rémhírterjesztés vádját. A hirdetés arra vonatkozott, hogy tavaly év végén sikerült megakadályozni az 1993 óta hatályos rendelet szakmailag rossz, az embereket félrevezető, vagy feleslegesen sújtó módosítását. Az ellenzék emellett az önkormányzat zavaros, hiányos kommunikációját is szóvá tette az ominózus cikkekben - mondta el érdeklődésünkre Rozgonyi Zoltán frakciótag. Hozzátette, a lakástulajdonosok által fizetett építményadó az önkormányzatnak inkább veszteséget, semmint bevételt jelentő forrás, így a lakosságot feleslegesen terhelik bevallási kötelezettséggel. Ezért a Fidesz az adóügy végleges, megnyugtató rendezésére vonatkozó, a baloldali többség által január végén leszavazott javaslatát a február végi testületi ülésre újra beterjeszti.

Ami a konkrétumokat illeti: Rozgonyi Zoltán szerint az ellenzéknek sikerült elérnie azt, hogy Zuglóban az építményadót végül nem kötötték hozzá a vagyonadóhoz. (Igaz - teszi hozzá -, az MSZP-SZDSZ-MSZDP is magáénak tudja a passzus visszavonását) Az eredeti módosítás egyébként úgy szólt, "ha vagyonadó-fizetési kötelezettség fennáll, akkor minden esetben építményadót is kell fizetni". A Fidesz-hirdetés azoknak szólt, akik a polgármesteri hivataltól ennek alapján év elején levélben kaptak felszólítást az adóbevallásra. Ám az irat több okból sem volt jó: egyrészt a mintegy 3500 levelet azoknak küldték, akik már vallottak be adót. Nekik viszont újabb bevallást nem kell készíteniük, ám sajnos a hivatal ezt is hiányosan kommunikálta. Másrészt a levél úgy kezdődik: "Nyilvántartásunk szerint az Ön lakása potenciális tárgya a vagyonadónak, ezért tájékoztatjuk, hogy…” Ám mivel decemberben ez a passzus végül kikerült a rendeletből, ráadásul azóta az Alkotmánybíróság is eltörölte a vagyonadó ingatlanokra vonatkozó részét, az érintettek akár el is dobhatták volna a nekik küldött levelet.

A Fidesz szerint a baloldal keverte össze az építményadót a vagyonadóval, amikor a módosítást előterjesztette. Akárkinek köszönhető, hogy visszavonták, ez annak belátása, hogy korábban hibásan döntöttek. Miután az októberi rendelet megjelent a Zuglói lapokban, de a decemberi módosítás utáni rendelet sem a decemberi utolsó, sem a januári első lapszámban nem jelent megm, ez alapvetően megzavarhatta az embereket, mint ahogy az is problémás volt, hogy az építményadó bevallási ideje január 15., majd 31. volt, míg a vagyonadóval érintett ingatlanokat a magánszemélyeknek májusban kellett volna csak bevallaniuk.

'Az MSZP riogatott kétszázezres büntetéssel'

Ha valaki félrevezeti a lakástulajdonosokat, az az, aki több százezres büntetésekkel riogatja az adóbevallási kötelezettségét nem határidőre teljesítőket. Ezt tette a helyi MSZP a Zuglói Lapok február 2-ai számában közzétett hirdetésében. Ez valóban rémhírterjesztés. A Fidesz ugyanakkor örül annak, hogy a polgármesteri hivatal ugyan ebben a lapszámban végül korrektül tájékoztatott, s próbálja megnyugtatni a feleslegesen valakik által felhergelt embereket.

Mivel az ellenzék felesleges adminisztrációs tehernek tartja, hogy azok akik amúgy alanyi, vagy tárgyi mentességet élveznek, a lakosság érdekében csökkenteni kell a polgármesteri hivatal terheit. Ezért februári előterjesztésükben újfent azt javasolják, hogy a magánszemélyek lakásainak vonatkozásában ne kelljen adóbevallást tenni se az életvitelszerűen ott élőknek, se a lakásukat bérbeadóknak. Ez utóbbi esetében ugyanis kikerülhető, ezért ellenőrizhetetlen az adókötelezettség, ugyanis bárki nyilatkozhat szívességi lakáshasználatról, amiért elvben nem kap pénzt. Ez pedig szinte leellenőrizhetetlen.

Tanulság?

A Zuglói Fidesz szerint lehetséges, hogy a jövőben indokolttá válhat az adótörvények módosítása. Általánosságban sem szerencsés ugyanis, hogy több tízezer ember azért tegyen bevallást, hogy aztán megállapítsák adómentességét. Mindez feleslegesen vegzálja az embereket és túl sokba kerül a közhivataloknak.

Kálmán Attila