 Rendhagyó kiállítással emlékeztek a négy évtizeddel ezelőtt történtekre a fennállásának 40. évfordulóját ünneplő Munkácsy Mihály Általános Iskolában. Az évforduló alkalmából tartott ünnepségre eljöttek a régi tanárok, a valaha itt tanuló diákok is.
A Csáktornya parki intézmény közössége nemcsak a saját helytörténeti dokumentumait, hanem a 40 évvel ezelőtti eseményekről szóló újságcikkeket és fényképeket is feltette a folyosói tablókra. Több száz vendég érkezett az ünnepségre, a ma már nyugdíjas tanárok, az öregdiákok végigjárták a folyosókat. Sokáig elidőztek az 1970es napilapokból kivágott cikkek mellett, s felelevenedtek a saját iskolai élmények is.
– Rengeteg kedves és szép emlékem van erről az iskoláról – mondta Markovics Károlyné, Piroska néni, aki 1973–86 között tanította a diákokat. – Az elmúlt több mint húsz évben nem jártam ebben az iskolában, a helyi sajtón keresztül értesültem a történésekről. Most azonban magam is rácsodálkozom, menynyit változott néhány évtized alatt a volt munkahelyem. Piroska néni elmondta, amikor ő itt tanított, bizony még szó sem volt tornateremről, műfüves focipályáról vagy emeleti rajztanteremről. Egy valami viszont már akkor is megvolt: a Kisdobos-szobor az udvaron.
– Iskolánk 1970 őszén a Dózsa György úton megszűnt általános iskola jogutódjaként jött létre – mondta Gebefügi Miklós jelenlegi igazgató. – Ennek köszönhető az is, hogy az akkor újonnan alakult iskola úttörőcsapatát Dózsa Györgyről nevezték el. Az első tantestület nagy része is a megszűnt iskola tantestületéből verbuválódott. Ők voltak azok, akik magukkal hozták a volt iskola udvarán elhelyezett Kisdobos-szobrot. Ez a szobor az első öntvénye az eredeti alkotásnak. Több ilyen öntvény is készült, a végső változat például a mai napig a Hadtörténeti Múzeum előterében található. Az iskola megnyitó ünnepségén történt az is, hogy a szobor talapzatába az 1970-es diákságnak az utókor számára szánt üzenetét rejtették el.
Ennek a korosztálynak egy része ma is az iskola közösségéhez tartozik, csak ma már szülőként járnak vissza az intézménybe. A februári 40 éves jubileumi nosztalgianapon többüknek a gyerekei is felléptek az ünnepi műsorban.
– Jó érzés visszatérni az egykori iskolánkba – mondta az egyik öregdiák, aki 1978-ban végzett itt. – Annak pedig külön varázsa van, hogy a gyerekemnek és nekem ugyanolyan személyes kötődésem fűződik a Kisdobos szobrához. Jót nevettem magamban, amikor őt is figyelmeztették a tanárok, amiért felmászott a szobor talapzatára. Ezt 35 évvel ezelőtt mi is megtettük. A nemzedékek változnak, a Kisdobos viszont rendületlenül ott áll az udvaron. Lehet, így lesz majd 20-30 év múlva is, amikor majd a mostani gyerekek fognak szülőként a suliról és a szoborról nosztalgiázni.
Írta: HT
|
Menű
Látogatók:
Vendégek: 4
Tagok: 0
Összesen:4
